Házasodni szeretnétek, de nincs miből? A pénz nem lehet akadály.
Menyasszonyi csokor és dekorációs ötletek
Tradícionális és modern esküvői torták, sütemények, desszertek
Saját készítésű karikagyűrű, egyedi idézetek, ingyenes személyes borajánló
Egyszerre vágyunk egyfelől az önállóságra, elkülönülésre, a saját határaink fenntartására, másrészről az önmeghaladásra, a másokkal való egységre, együttlétre. E kétféle, látszólag ellentétes tendencia néha versengve, külső-belső konfliktusokat okozva jelenik meg viselkedésünkben, ám az egészséges, érett személyiségben ezek egymást kiegészítve működnek. Mindezt hogyan vonatkoztathatjuk párkapcsolati történésekre?
Kapcsolatainkban is egyszerre vágyunk a szabadságra és a kötődésre. A szabadságra, ahol azt csinálom, amit akarok, és úgy, ahogyan én akarom, és a kötődésre, amelyben mindezt valakivel megoszthatom, ahol meghallgatásra, megértésre és megerősítésre találhatok.
Sokan úgy gondolják, hogy ezek a belső erők egymás ellen dolgoznak, azaz nem lehetek kötelék nélküli és kötésekkel, kötődésekkel teli egyazon időben. Tehát választani kell.
A modern világ individualista, legalábbis a földgolyónak ezen a térségén. Nagyra értékeli a szabadságot, az egyént, bizonyos tekintetben az egyéniséget. Megköveteli a gyors döntést, gyors reagálást, gyors változást. Ez pedig létező előnyei ellenére, kapcsolati szinten inkább szétválaszt, mint összehoz, inkább megingat, mint stabilizál.
S ha ebben a dinamikában gondolkodunk, talán némiképp érthetővé válik az a jelenség, amit elköteleződési válságnak nevezünk.
Ám a válságok azért vannak, hogy próbára tegyenek és erősítsenek. Ha hisszük és tudjuk, hogy az érett személyiségek által megélt érett kapcsolatban autonómia és kötődés egyszerre lehet jelen, azaz az önállóság megélése mellett képesek vagyunk a másikhoz tartozni és általa kiteljesedni, akkor minden bizonnyal képesek vagyunk ezért dolgozni is. Tehát végső soron nem választani kell, hanem munkálkodni a kapcsolaton.
További cikkek:
Házasság a pszichológus szemszögéből