Esküvői Trendek és ötletek rss feed

Esküvői virágok, dekorációk

Menyasszonyi csokor és dekorációs ötletek

Esküvői ruha divat

Esküvői ruhákról, stílusokról, trendekről és kiegészítőkről igazi szakértőktől.

Esküvői haj, smink, kozmetika

Fodrász, sminkes, kozmetikus szakértők írásai menyasszonyok és vőlegények számára.

Különleges egyedi ötleteink

Saját készítésű karikagyűrű, egyedi idézetek, ingyenes személyes borajánló

Szolgáltatás kereső

Házasság a pszichológus szemszögéből

Mai világunkban egyre kevesebben jutnak el a „boldogító igen” kimondásáig, sőt sokan, a házasság, mint lehetőség megfontolását is távol tartják maguktól.

Az éves statisztikákat böngészve azt látjuk, hogy a II. világháború óta drasztikusan csökken a házasodási kedv (1949-ben 107820, 2007-ben 40842 házasságkötést regisztráltak), és ezzel párhuzamosan növekszik az élettársi kapcsolatban élők száma, és azok száma is, akik a szingliséget, vagy egyéb alternatív kapcsolódási formát „választanak” életformául.

Házasság a pszichológus szemével

Sokszor halljuk a pároktól, hogy „a papír nem jelent semmit”, „nem a házassági szerződéstől fogjuk szeretni egymást”, „a házasság egy elavult intézmény”, vagy hogy „mi ugyanazok vagyunk házassági papírral, és anélkül is”. De vajon valójában így van ez?

Nos, a válasz egyértelműen nem. Anélkül, hogy bármelyik életformát elítélnénk, egyszerűen annyit mondunk, a házasság más. Lélektanilag (is) más.

Papír nélkül hiányzik a döntés és az ehhez vezető külső-belső  munka, hiányzik a fogadalom, ami az elköteleződés ünnepi pecsétje, és hiányzik a rítus, ami átvezet és átemel egy új létélménybe, a „házas létbe”, amit persze eztán kell örömmel és tartalommal megtölteni. A házasodás a bizonyosság és biztonság érzését adja, még akkor is, ha ez az érzés néha törékenynek és múlandónak bizonyul. Egy fontos állomás és kapu az ember életében, ami a valahová megérkezés jóleső érzésével jár, még akkor is, ha kételyek és kérdések kísérik is az embert ezen az úton. Mert mégiscsak kimondják: Én téged választottalak, veled akarom élni az életemet. A házasság ennyiben más, ennyivel több.

Mi sem bizonyítja ezt a másságot jobban, mint az a rövid beszélgetés, aminek a minap részese voltam. A lépcsőházban összefutottam egy fiatalemberrel, és megkérdeztem tőle, hogy meggyógyult-e a felesége. Mire ő azt válaszolta: „ja, ő nem a feleségem, csak együtt élünk.” Hogy ez jogi, gazdasági vagy pszichológiai (érzelmi) „csak”, csak ők tudják.

 

Kovács Éva
Kovács Éva
klinikai szakpszichológus
www.eskuvonklesz.hu
2010.02.22 09:53

Neked mi a véleményed erről? Szólj hozzá, oszd meg!