esküvőnkLesz.hu: Ingyenes esküvői weboldal és esküvő magazin

A sminkelés története, ős és ókor

 A sminkelés története egészen az őskorig nyúlik vissza. Az őskori ember a környezetében található anyagokkal festette magát: hamu (fekete), vas-oxid (vörös), különböző növények.

Az ókori Egyiptomi Birodalom legkiemelkedőbb nője, azaz a kor szépség ideálja, Nofretete volt. Minden reggel fürdőt vett, majd növényi olajokkal kente be a testét, ez után következett a test és az arc kifestése a papság által készített illatosított festékekkel.

A szemet hangsúlyozták legjobban: a felső szemhéjakat erős színekkel (kék, zöld) festették ki, valamint a szem alatt is egy másik erős színt használtak. A szempillákat szénnel, az ajkakat vas-oxiddal elkevert zsiradékkal kenték be.

Később, Kleopátra is ezt az eljárást használta, kiegészítve a szemét keretező széles fekete mintával, valamint meghosszabbított és megvastagított szemöldökkel. 

Az ókori Görögországban a természetes szépség lett a divat: festetlen arc, ápolt test. Kivételt képzett a szemöldök: ívelt, középen összeérő ( ha nem volt összefüggő vonala, állati szőröket ragasztottak fel). Arcukat csak a színésznők és a kurtizánok festették; a Kelettel való kereskedelem hatására, mérgező (ólom tartalmú) fehér festékkel. 

A Római Birodalom a testápolásban is átvette a görögök szokásait. Ekkor már léteztek "kozmetikai" ismereteket tartalmazó kézikönyvek, például Kritontól A Kozmetikumok kézikönyve ( Kr.e. I. sz.), vagy Ovidiustól Medicamina faciei - Arcápolás ( Kr.e. IV. sz.).